Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló karral, lángoló lábbal
rohantál az éjszakába, kigyújtva az eget,
gyalog és kocsikon, a találka helyére,
sokkal előbb, mint ő jöhetett volna.
Mégis jobb volt ott. Égni, egyedül is,
mint eleven fáklya. Ott valami érzett
belőle, ígéret, az a jó jövendő,
mely majd eljön oda, s a semmiség, üresség,
minden, mi körülvett, az idegen világ is,
ő volt már. Ott volt már az ő távolléte.
lángoló karral, lángoló lábbal
rohantál az éjszakába, kigyújtva az eget,
gyalog és kocsikon, a találka helyére,
sokkal előbb, mint ő jöhetett volna.
Mégis jobb volt ott. Égni, egyedül is,
mint eleven fáklya. Ott valami érzett
belőle, ígéret, az a jó jövendő,
mely majd eljön oda, s a semmiség, üresség,
minden, mi körülvett, az idegen világ is,
ő volt már. Ott volt már az ő távolléte.
Emlékszem. :)))
VálaszTörlésEz valami meseszep Lilike! es emlekszem en is:)
VálaszTörléspuszi:)
Én is, én is, én is!:)) Szép estét Nektek, puszi:)
VálaszTörlés"ott volt már az ő távolléte" - a kezdetben a vég...ez a szerelem. Múló állapot.
VálaszTörlésBizony, bizony! Jó emlékezni, jó felidézni, és még jobb az, ha az akkori ígéret most is érvényes. Ha nem is ég az a tűz oly nagy lángon, de ha parazsa még melegít, akkor az lenne az igazi! Elhihetitek, van ilyen, én tudom!
VálaszTörlésPuszika!
Persze Annalíz, múló állapot, de amikor ez az állapot átalakul szeretetté, ami hosszabb és mélyebb az is ilyen szép, és jó felidézni a lángot).
VálaszTörlésKaresz! szívemből szóltál! puszi:))