Nincs nyugalom. Én is várok. Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Elvégeztetett. Ne hajtson hallgatásom és szomorúságom zajos helyekre, ne hajtson el gyötrődésem, várakozásom, töprengésem. Minden értünk fog történni, mert akarom. Mert Isten is így akarhatja.
Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom. Ne siess, ne kapkodj, ne térj ki. Újraszüljük magunkat. Te is akard. Hogy együtt legyen jó. Ha talán nem is úgy, mint régen.
Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tűz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihűlni magunk. Mert egyedül, mert egyedül olyan iszonyatos. Olyan nehéz. Ha nem buggyan fel úgy, mint régen a vágy, élesztgessük. Nem lehet másolni a voltot, mert már mások vagyunk...
Úszom a vízben: a múlt fájdalmas simogatása. Kék könnyek tava. Benne a mi szerelmünk, a mi könnyeink is. Benne a régi szép sudár árbocok, a régi vitorlák tükörképe. Kagylók a nyakadról. A viz csillogása szived csillogása. A szél hártyája a vizen: kezed nyoma. Lúdbőrzik a viz, mint a bőr. Mindenütt a mi tükörképünk. Mint a lidérc kóvályog a vizben, viz felett, a balatoni égen. A móló köveiben. Az utakon. A nádzizegésben. Szerelmünk itt jár, itt kisért, itt időz, igéz. Hordja ki a homokra a hullám szerelmünk szikrázó kavicsait. Nyomunk keresztalakban a homokban.
Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem fonalát!
Merre vagy? Hiányzol. Rettenetesen hiányzol.
Már régóta hiányzunk egymásnak. És mégsem a szokás, a betegség éltetett tovább. A szenvedés újraszüli a szép lehetetlent. Kell, hogy kelljünk egymásnak. Hát kicsit kellessük magunk egymásnak.
Töltsük meg a házat szeretettel. Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet. Éljük egymásnak a napokat. Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem. Költözzünk vissza egymásba.
Fáj a hiányod.
Úgy hiszem, szárnyverdesve, topogva, ágaskodva, szeretlek. Ha még vagy. Ha neked ez elég. Ha Te is így akarod.
Ha van még idő..."
Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom. Ne siess, ne kapkodj, ne térj ki. Újraszüljük magunkat. Te is akard. Hogy együtt legyen jó. Ha talán nem is úgy, mint régen.
Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tűz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihűlni magunk. Mert egyedül, mert egyedül olyan iszonyatos. Olyan nehéz. Ha nem buggyan fel úgy, mint régen a vágy, élesztgessük. Nem lehet másolni a voltot, mert már mások vagyunk...
Úszom a vízben: a múlt fájdalmas simogatása. Kék könnyek tava. Benne a mi szerelmünk, a mi könnyeink is. Benne a régi szép sudár árbocok, a régi vitorlák tükörképe. Kagylók a nyakadról. A viz csillogása szived csillogása. A szél hártyája a vizen: kezed nyoma. Lúdbőrzik a viz, mint a bőr. Mindenütt a mi tükörképünk. Mint a lidérc kóvályog a vizben, viz felett, a balatoni égen. A móló köveiben. Az utakon. A nádzizegésben. Szerelmünk itt jár, itt kisért, itt időz, igéz. Hordja ki a homokra a hullám szerelmünk szikrázó kavicsait. Nyomunk keresztalakban a homokban.
Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem fonalát!
Merre vagy? Hiányzol. Rettenetesen hiányzol.
Már régóta hiányzunk egymásnak. És mégsem a szokás, a betegség éltetett tovább. A szenvedés újraszüli a szép lehetetlent. Kell, hogy kelljünk egymásnak. Hát kicsit kellessük magunk egymásnak.
Töltsük meg a házat szeretettel. Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet. Éljük egymásnak a napokat. Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem. Költözzünk vissza egymásba.
Fáj a hiányod.
Úgy hiszem, szárnyverdesve, topogva, ágaskodva, szeretlek. Ha még vagy. Ha neked ez elég. Ha Te is így akarod.
Ha van még idő..."
köszönöm. szép estém lett tőle.
VálaszTörlésNagyon szép szerelmes levél!
VálaszTörlésSzia Erika és Monik:)
VálaszTörlésÉn is nagyon megörültem, mikor rátaláltam Latinovits gyönyörű soraira. Talán két sort kiemelnék, ami különösen megfogott:
"Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom".
"Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem fonalát"!
Az egész nagyon megható, hisz már egyikük sincs közöttünk. Ha van túlvilág, ott fönt, ők biztos újra egymásra találtak.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésGyönyörű....szavam szegte...
VálaszTörlés(Lili kedves...a legutolsó gondolatom alá...kedvesen hozzá-szóltál....de alakítottam rajta...és levettem a hsz-ed...mert úgy éreztem...sokat változtattam.):)
Szia Lilike:)
VálaszTörlésCsak nehany eve jutott tudomasomra, hogy ok szerelmesek voltak, akkor talaltam itt a neten ezt a levelet.Tavasszal valamikor magam is posztoltam , de nem ilyen terjedelmeben.
Azt hiszem ennel szebb levelet nem olvastam meg, meg az sincs ilyen, amit hozzam irtak:))
Amit kiemeltel, az ugy van megfogalmazva, hogy Ruttkai Eva nagyon kivalasztott volt.
Lilike, elnézésedet kell kérnem! Mea Culpa!
VálaszTörlésMálna!:) Valahogy én is így vagyok ezzel a levéllel, mióta rátaláltam újra és újra elolvasom, a gondolatok kavarognak bennem és nehéz róla beszélni. Ennél szebben megfogalmazni úgysem lehetne, magyarázni meg nem kell, hisz érezzük.
VálaszTörlésÁgnes!:) Évekkel ezelőtt olvastam Latinovits Zoltánról szóló könyvet, és érdekes, hogy ebből az egyetlen levélből úgy érzem többet tudtam meg az EMBER-ről, mint a sok oldalas könyvből. Eddig is a legnagyobb színészek között tartottam számon Latinovits Zoltánt és ez a levél csak pluszt adott. Igen, Ruttkai Éva kiválasztott volt és Latinovits is, hisz önmaguknak kiválasztották egymást, nagyon összeillő pár voltak:)
Karesz:) Ne kérj elnézést, rájöttél a megoldásra, köszönöm:))
Szenzációs, remekmű.
VálaszTörlésGyonyoru! Pont ebben a szituacioban vagyok en is... igazan aterzem minden sorat. 13 evnyi kozos elet utan bucsut kell intenem onhibankon kivul sajnos, ezt a levelet szandekozom masolni egy levelben a szerett embernek. Koszonom Rutkai Eva es Latinovits Zoltan!
VálaszTörlésKedves Névtelen! Kívánom, hogy ezek a sorok segítsenek titeket egymáshoz vezető út megtalálásában. Szeretettel: Lili
VálaszTörlésValami csodálatos levél volt ez az írás. Sok pluszt adott érzelmileg. Csodálatos társak lehettek egymásnak. Kívánom, hogy sok szerelmespár érzelmileg gazdagodjon belőle.
VálaszTörlésHa van levél ami szívhez szól és megható, akkor ez az. Egyszerűen gyönyörű és leírhatatlan, hogy mit éreztem akkor amikor elolvastam. Minden tiszteletem annak aki ilyen gyönyörűen letudja írni az érzéseit.
VálaszTörlésKedves Névtelen ! Most, hogy olvastam a kommented, elolvastam újra - ki tudja hányadszorra már - én is a levelet. Közben hallgattam Mascagni Intermezzóját. A kettő együtt újra hihetetlen élmény volt számomra. Ilyenkor hálát adok, hogy léteznek a világban ilyen alkotások, amikben gyönyörködhetünk. Köszönöm a látogatásod:)
VálaszTörlés