2010. augusztus 28., szombat

Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak...

Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.

3 megjegyzés:

  1. Már Weörös Sándor is tudta mekkora ereje van a
    gondlatnak...örömmel olvastam.
    Tetszik a blogod kedves Lili...és örülök,hog be tudtam lépni...(napokig nem lehetett)

    VálaszTörlés
  2. Eljátszogattam a gondolattal, ha lenne egy olyan tükör, amiben megláthatnánk, mások milyennek gondolnak bennünket, vajon hányszor láttatna mást, mint a saját magunk által ismert és alkotott énkép. Lehet, hogy hamar összetörnénk azt a szerencsétlen tükröt?:) Én akkor is szeretnék egy ilyen tükröt:))

    Én is örülök Málna, hogy itt vagy:) Nem vettem észre, hogy gond van nálam, persze a technika ördöge engem is megtréfált múltkor, mikor hozzád szerettem volna belépni!

    VálaszTörlés
  3. Éppen jókor találtam meg a verset és a dalt...

    VálaszTörlés

Köszönöm a látogatásod, remélem jól érezted magad és visszatérsz:-)