2011. október 19., szerda

Heltai Jenő: Kérdőív



Mikor elnémul megkínzott szíved
Eléd teszik a nagy kérdőívet.

Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.

Mit fogsz felelni- mert felelni kell-
Az életed hol hibáztad el?

Hol kanyarodtál balra jobb helyett?
Felelj! Tudod az átkozott helyett?

Ha menned adná az isteni csoda,
Mondd:visszamennél még egyszer oda?

Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd?

Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont?

Mindaz mi hitvány, hazug és hamis,
Végigcsinálnád, mond másodszor is?

Miért? Miért? Új célokért? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, ahol ma vagy?

Hol elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhatsz és harcolhass megint?

Ezért, a díjul zsugorin kimért
Keserves édes pici életért?

15 megjegyzés:

  1. Lilike:)megorultem Neked!

    a verset olvasvan, eleg sokszor gondoltam at, de nem mennek vissza.Ugy latom, gondolom, mindig ugy dontottem, ami ott, akkor a leghelyesebb volt.Utolag atertekelhetjuk, megkerdojelezhetjuk, de csak az adott uj pillanat szerint tunhet hibasnak az akkori dontes.Ott, akkor, az volt a leghelyesebb.
    En igy latom:)

    puszi, szia:)

    VálaszTörlés
  2. Ebben is egyetértünk Ágnes! A mi lett volna ha.... utólag már csak költői kérdésnek tűnik számomra is, igazából már csak önáltatás. Az útelágazáshoz bizony én visszamennék, de csak azért, hogy újra végigjárjam ugyan azt és ezzel ezt a nem is olyan keserves, de annál rövidebb életet meghosszabbítsam.)))
    Puszi:))

    VálaszTörlés
  3. Én visszamennék mégegyszer oda...mert élni jó.
    Nagyon szép ez a vers, köszönöm, hogy olvashattam

    VálaszTörlés
  4. Én itt-ott másképpen kanyarodnék.

    VálaszTörlés
  5. Annalíz! Nagyon jó, még ha néha göröngyös is:)

    Márta! Talán mindenki talál így utólag a saját útján egy-két olyan elágazást, aminél megfontolná a másik irányt, vagy a kanyart egy kicsit kiegyenesítené.

    VálaszTörlés
  6. Gyönyörű a blogod drága Lili!
    Ölellek
    Magdi

    VálaszTörlés
  7. Szép az élet, annyi minden van benne, de SOHA, egyetlen napot sem visszafelé.... Még akkor sem, ha nagyon sok boldogság volt benne.
    Szép hétvégét!

    VálaszTörlés
  8. A macskám igaz, hogy még nem döglött meg, de amióta itt jártál(jártunk mi hiába), azóta bizony sokat vénültünk mindannyian. Na, de minden jó, ha a vége jó, és amint látom, újra összeverődik itt a régi nagy csapat.
    Köszönöm Neked, hogy vagy megint!
    Puszi! :-)

    VálaszTörlés
  9. Tényleg öregszünk Karesz!:) Tudtam, hogy Károly nap lesz (még Károly nap előtt), de a nagy napon biztos elgurult a Cavintonom, és hát.... , de még benne vagyunk a 8 napban, így most húzkodom meg a füleidet, Isten éltessen:)) Puszi:)

    VálaszTörlés
  10. Hogy ez mennyire kellett most nekem..Köszönöm..

    VálaszTörlés
  11. Mindannyiunknak szükséges néha feltenni ezeket a kérdéseket Erika! Úgy örültem Neked:)

    VálaszTörlés
  12. Váci Mihály: Végül


    Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
    csak szeressék!
    Jaj! Úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már,
    hogy ne szeressék!
    Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell,
    hogy legalább a szíve tessék!
    Fél egyedül. Csak karolják!
    – s már eltűri, hogy a szíve ne is tessék.
    Megszelídül a magánytól,
    s csak annyi kell végül már, hogy meg ne vessék.
    Egyedül az éjszakákat?!
    – Ó, nem, inkább eltűri, hogy meg is vessék.
    Egyedül megérni itten betegséget, csapásokat,
    ezüstös karácsonyestét?
    Egyedül felérni ésszel a múlást,
    azt, ami van, és azt, mi lesz még?!
    Jaj, nem! Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
    – azt se, hogy szeressék.
    Ó, végül már azért sír csak, hogy valakit szeressen még,
    szeressen még.
    Legyen aki megengedje: rágondolva tölthessen el
    egy-egy estét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm "Névtelen", hogy megismerhettem általad ezt a szép, nagyon szomorú verset.

      Törlés

Köszönöm a látogatásod, remélem jól érezted magad és visszatérsz:-)