Ölelésünkben összeér:
talán a szív, talán a vér.
Az éjszakában összeköt:
talán a fény, talán a köd.
Mi hát - mi egybetart - a lánc ?
Talán szeretsz. Tán csak kívánsz.
Mindegy. Most hozzám tartozol.
S enyém leszel valamikor.
Egyszer majd minden összeköt:
a szív, a fény - a vér, a köd.
Mostanság fedeztem fel én is Baranyi Ferencet, és ez a verse is gyönyörű :).
VálaszTörlésEgyik nagy kedvencem , találsz még tőle párat a blogban .
VálaszTörlésMegnéztem őket, köszönöm! ;) Már én is találtam tőle egy-két verset az elkövetkező hétfőkre.
Törlés