Anyák napja

Ma, mikor kilátogattunk hozzád a nővéremmel, felidéztük a régi anyák napi reggeleket, amikor izgalommal telve, titokban hatalmas virágcsokrot gyűjtöttünk, hogy felköszönthessünk. Mennyire mást jelentett a mai napon már ez a fogalom, hogy Anyák napja.  Az öröm, és az izgalom elmúlt, hisz már csak az emlékezés virágait és nem a köszöntést vihettük el hozzád:-((

 

 

Köszönöm, hogy elviselted az elviselhetetlent. Hogy valamit teremtettél a semmiből. Hogy üres zsebekből is képes voltál adni. Hogy szerettél bennünket, mikor nem volt bennünk semmi szeretetre méltó. Köszönöm, hogy a lehetetlent is megoldottad egyetlen mosolyoddal. (Még ha az a mosoly néha el is halványult egy kicsit). Pam Brown