2010. október 26., kedd

Ötödik Sally: Pokolbál

 
 
Könnyű léptű, halovány leányka,
- benne léha vágy még fel nem ébredt -
sápadtan készült álarcos bálba,
régi vágya: titkos álom-élet.

A tej-szín orcát fedte maszk homálya,
de midőn egy ifjú mellé lépett,
s erős karját fonta derekára,
a fehér álca vörös lánggal égett.

Ám túltéve magát első haragján,
keze megpihent a fiú kezén,
s zene csendült fel angyalok hangján,

értő fülnek izzító költemény.
A nő már repült partnere jobbján,
s az ördög kacagva súgta: légy enyém

4 megjegyzés:

  1. Köszönöm Lili "Ötödik Sally"-t Neked, Nálad járva találtam rá.
    Egyébként egyik nagy kedvencem az Ötödik Sally könyv. :)

    VálaszTörlés
  2. Szia Hupsz:)
    Hihetetlen energiát, mélységet és színt érzek a soraiban, itt-ott megtűzdelve iróniával, humorral, de a líra is színesíti alkotásait. Annyira változatos témában és stílusban, hogy szinte kapkodom a fejem:)
    Rég jártál erre Hupsz, Örülök Neked:)

    VálaszTörlés
  3. Jó ez a kép, a vulkán tetején, hmm. Ahogy elnézem, nem lesz gondjuk télen a fűtésszámlával. És miért ne? Ilyen válságos időben még haszon is származhat belőle, miközben elvisz az ördög :-)

    VálaszTörlés
  4. Ejj-ejj Karesz! Szóval az egészből csak a praktikussága érintett meg!?:)))

    VálaszTörlés

Köszönöm a látogatásod, remélem jól érezted magad és visszatérsz:-)