Ötödik Sally versei

Annyira örülök, hogy elkezdtem a blogolást, mintha kitágult volna ezáltal a világ számomra. Egy-két kattintás, és máris egy teljesen új világba érkezem, sok-sok érdekes olvasnivaló, versek, bölcs gondolatok, elmélkedések,  gyönyörű zenék, fotók közé. A mai estém egy részét Ötödik Sally sok-sok iróniával és humorral fűszerezett furcsa vers gondolatai között töltöttem, és bizony nagyon jól éreztem magam közöttük. Sajnos megjegyzésre nincs lehetőség a blogjában, így nem kérhettem engedélyt tőle, hogy elhozzam ide pár versét. Remélem nem fog érte megneheztelni, olvassátok szeretettel:) 

vágy-

egy fura törpe
ajtód előtt toporog,
bekopog,
menedéket kér,
állítja,
épphogy csak betér,
de hazudós-
marad ő,
s reggelre
benned
óriássá nő. 

A háló hőseire

Mennyi mirelit mosoly, hideg ember,
enter mögül szökött téboly-playboy,
és seregnyi puccos parázna...
Hol láncait, hol a rongyot rázza,
de láza már semmitől nem szökik az égig,
csak végigballag sanyarú sorsán,
és birka módján kántálja
a szerinte-valót -
fölötte kutyát ugat a hold...

Őszbe forduló

fáradtan ébredt a nap.
reggel avarszín sugarak
lopták magukat szemembe,
a fal is rőt-aranyra festve ragyog -
odakint dideregnek a hajnalok.
tegnap még vörös pipacsok szirmait
simogatta szégyentelenül a szellő,
mára ráncos homlokú felhő
uralja a búzavirágszín eget,
a levelek sápadón búcsút intenek
a feslett ruhájú faágnak.
gólyák, darvak szállnak délnek,
az ősz utat tapos lassan a télnek...

Ötödik Sally