2012. november 3., szombat

Sz. Jeszenyin: Ki vagyok? (fordította: Rab Zsuzsa)

Ki vagyok? Csak álmodom, tűnődöm,
szemem kékjét homály itta fel.
Mellékesen élek itt a földön,
épp csak úgy... együtt a többivel.

Megszokásból csókollak, csak éppen
mert csókoltam mást is eleget,
s mintha gyufát lobbantok sötétben,
szép szavakat úgy mondok neked.

"Mindörökké", "kedvesem", "csak téged"...
De a lelkem dermedt és üres.
Hogyha magad ajzod szenvedélyed,
igaz szót szívedben ne keress.

Tüzemet már semmi fel nem szítja,
vágyak nélkül élek, csendesen.
Erre-arra hajló karcsú nyírfa:
születtél sokaknak és nekem.

Magamnak mindig társat kerestem,
s tűrtem komor fogság nyűgeit.
Nem vagyok féltékeny egy kicsit sem,
nem illetlek rossz szóval, ne hidd.

Ki vagyok? Csak álmodom, tűnődöm,
szemem kékjét homály itta fel...
Szerettelek téged is a földön,
épp csak úgy... együtt a többivel.

4 megjegyzés:

  1. Nagyon elgondolkodtato.Szeretem Jeszenyint, ezt nem ismertem meg.Kosoznet:)

    VálaszTörlés
  2. Ágnes! Köszönet a látogatásodért. Puszi:)

    VálaszTörlés
  3. Ki vagyok? Na? Ha én itt vagyok?
    Helyzeteket én ha nagyon kihagyok
    S vagyok, s leszek s csakúgy ragyogok
    Lilikének itt egy nagy puszit hagyok!
    Most pedig rohanok! :-))))

    VálaszTörlés
  4. Sziaaaa Karesz:))
    ha üdvözölhetlek körömben, részem van mindig nagy örömben:) Ne fuss oly nagyon, tarts néha pihit, legalább annyit csak, míg nyomok egy puszit:)))

    VálaszTörlés

Köszönöm a látogatásod, remélem jól érezted magad és visszatérsz:-)